Állatbetegségek

Kedvenc kutyánkra számos külső élősködő leselkedik. A parkokban és a szabad természetben tett séták, a többi kutyával esetleg más állattal való találkozások minden nap új lehetőséget teremtenek a parazitáknak a támadásra. A kirándulások során más állatoktól közvetlenül, vagy a többi állat által gyakran látogatott helyeken a környezetből is különféle külső élősködőkkel fertőződhetnek.

A bolhásság az egyik leggyakoribb probléma kutyáink esetében. A kutya saját bolhafajának tekintett kutyabolha (Ctenocephalides canis) meglehetősen hűséges típus, a kutyán kívül csak alkalomszerűen és rövid ideig telepszik más gazdafajra. Alapvetően más a helyzet a macskabolha esetében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a macskabolha (Ctenocephalides felis) nem csak a cicákon fordul elő túlnyomó többségben, hanem a kutyabolhát fokozatosan kiszorítva, napjainkban már kutyákon is ez a domináns bolhafaj. Ennek részben ellentmondanak a legújabb hazai vizsgálatok (Farkas és Földvári, 2006.), melyek szerint kutyákon a kutyabolha nagyobb mennyiségben volt megtalálható, mint a macskabolha.  A macskabolha sikerének egyik oka az, hogy több gazdához is alkalmazkodott, a macskán és a kutyán kívül akár az embert is megcsipkedheti. Kutyán elvétve más bolhafajok, pl. az emberbolha (Pulex irritans) is előfordul. A kifejlett állapotban néhány milliméter nagyságú bolhák a vérszíváson kívül számos egyéb módon károsítják kedvenc kutyáinkat, allergiás bőrgyulladást okozhatnak, kórokozókat és bélférgeket terjesztenek. A bolhás eb gyakran és hevesen vakarózik, nyugtalan. A bolha nyálában lévő anyagokra allergiásan reagáló kutyákon súlyos bőrgyulladás jelentkezik. Amennyiben a kutya szőrén öt kifejlett bolhát találunk, ez egyben azt jelenti, hogy a környezetében mintegy 95 bolha fejlődési alak búvik meg és várja az alkalmat, hogy kifejlett bolhává alakulva vért szívhasson.

A kullancsokkal (hazánkban főként Ixodes és Dermacentor fajok) való találkozáshoz a derék házőrzőknek nem kell a legközelebbi bokrokkal, aljnövényzettel dúsan benőtt területig elsétálni, ugyanis a kullancsok a gondozott kertekben és parkokban is megtelepedhetnek. A többnyire sötét színű élősködők kifejlődve 2-3 milliméter nagyságúak, viszont a nőstény kullancs vérszívást követően akár borsó-bab méretet is elérhet. A kullancs csípésének a helyén, kis területen bőrgyulladás alakulhat ki, azonban az igazi kockázatot a kórokozók átvitele jelenti. A kullancsok többféle fertőző betegség kórokozóját terjesztik vérszívás során, ezek közül a Lyme borreliosis (régebbi nevén Lyme kór) emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelent. Hazánkban nagy területeken elterjedt és egyre több kutyát fenyeget a babesiosis, amelyet szintén a kullancsok terjesztenek vérszívás útján.
A bolhák és kullancsok ellen kedvenc kutyáinknak rendszeres védelemre van szüksége. A Frontline termékcsalád havonkénti használatával megvédhetjük négylábú kedvenceinket a bolhák és a kullancsok kártételétől.  

A lovak kóros kövérsége legalább akkora probléma, mint az embereké. Lássuk, mit találtak ki az okosok, hogyan mérnek, miben látják a megoldást?

Amikor a tudósok végeztek az emberi kövérség problémájának feltárásával, átlebbentek a kutyákra és cicákra, de a közelmúltban ezt a témát is kivégezték. Most a lovakon a sor: egy rakás tudós kutatja, hogy mi okozza a lovak egyre terjedő kóros elhízását. Vajon a túlzott szeretet (mint azt sok gyermeknél is tapasztalták), vagy a paci helytelen táplálása okozhatja a kövérséget?

Hogyan mérhető a kövérség?

Ahogy az embereknél is, a lovaknál is beszélhetünk túlsúlyról és kövérségről; a túlsúly az enyhébb változata a lógó, hájas hasnak. A lovak kövérség-problémája csupán egy évtizedes múltra tekint vissza, korábban nem volt jelentős a túlsúlyos lovak száma. A lovak kövérségének jellemzésére a BCS (body condition score) nevű mutatót használják az okosok, amely elsősorban lovak zsírtartalék-állapotának és takarmányhasznosításának meghatározására alkalmas (nem csak a lovaknál). A pontozás szemrevételezéssel és a testtájak megtapogatásával történik - tehát eléggé szubjektív. A mutató 1 és 9 között ingadozik, amely értékekből csak a 8 és a 9 jelent kövérséget a lónál.

Testtömeg index

A legutóbbi idevágó kutatásban azonban a testtömeg index (BMI = body mass index) kiszámításának módját is kidolgozták, amely már sokkal tárgyilagosabban méri fel a kövér lovacskákat, mint a korábban említett BCS-módszer. A ló testtömeg indexét a nyak körméretéből, a testhosszból, a marmagasságból és még sok más méretből, bonyolult matematikai egyenletek segítségével számítják ki. A kutatás eredményei szerint minden második, nem sportcélokra tartott ló túlsúlyos, és minden ötödik ló kövér.

A pata bánja

Az elhízás - a test normális arányainak eltolódása - súlyos következményekkel járhat a ló számára. A túlsúlyos lovak között sokkal több patabetegséget figyeltek meg, amelyek közül a laminitis volt a leggyakoribb. Ez a betegség a patát és a patába nyúló csontot összekötő izületek gyulladását jelenti, amely nagyon fájdalmas a ló számára. Súlyos esetben nem is gyógyítható, ezért a megelőzésre kell törekedni.

Oxidatív stressz

Amikor egy ló túlsúlyos, akkor az anyagcsere-folyamatai is megváltoznak. A kövér patásban a felborult anyagcsere-egyensúly miatt több, a szervezetben egyébként hasznos funkciót is ellátó szabad gyök és reaktív oxigén képződik, amelyek károsíthatják sejteket, így gyulladásokhoz, súlyos anyagcsere-zavarokhoz és kóros elváltozásokhoz vezethetnek. A túlsúlyos ló továbbá igencsak kitett a szívbetegségeknek, jobban megviseli a nyári meleg és előbb-utóbb több izületi problémával fog küzdeni.

Abrakkal, mozgás nélkül

Az a szuper ezekben a kutatásokban, hogy nem csak az eredményt vizsgálják, hanem felkutatják az okokat is. A túlsúly oka nem csak a helytelen táplálás, hanem a mozgás hiánya is lehet. A molett lovak többségénél azt tapasztalták a kutatók, hogy étrendjük túlnyomórészt abrakból állt és a szükséges mozgatás töredékét sem kapták meg az állatok. Nem kínzásból kezelik ám a gazdik így lovaikat, hanem merő szeretetből. Mégis igaz a tézis: a szeretet ölni képes. Lótartók, irány a mező!

Forrás:www.lobarat.hu

A macskát rendszeresen meg kell orvossal vizsgáltatni, de te is figyeld az állapotát, és ha úgy látod, hogy valami nincs rendben, vidd állatorvoshoz!

Ne feledd: macskád egészségéért te vagy a felelős! Mindig figyelned kell arra, hogy jó erőben legyen és hosszú, boldog életet éljen.

A védőoltás létfontosságú

Az oltások segítenek abban, hogy megvédd a macskádat olyan, esetleg halálos betegségektől, mint pl. a fertőző gyomor- és bélgyulladás vagy a macskanátha. A kiscicákat a lehető legkorábban (általában 8 hetes korukban) be kell oltani, mert fiatal korukban nagyon érzékenyek. A felnőtt macskáknak oltási bizonyítványra van szükségük. Ha nem vagy biztos abban, hogy felnőtt macskád minden oltást megkapott, az állatorvostól kérj tanácsot.

Mire figyeljünk?

A macskát rendszeresen meg kell orvossal vizsgáltatni, de te is figyeld az állapotát, és ha úgy látod, hogy valami nincs rendben, vidd állatorvoshoz! (Ha újonnan kerül hozzád a macska, mindenképp vizsgáltasd meg!) A következő dolgokat érdemes mindig figyelned:

• Testfelépítés: legyen erős és izmos, ne legyen sovány
• Fülek: legyenek tiszták, az állat reagáljon a hangokra (mindig csak a fülek látható részét vizsgáld meg, hogy ne okozz neki fájdalmat)
• Szemek: legyenek tiszták és fényesek, a szemhéjak alatt legyenek rózsaszínek
• Orr: legyen tiszta, ne legyen nyálkás
• Szőrzet: legyen tiszta, jól ápolt és csillogó, ellenőrizd, hogy ne legyenek élősködők az állaton, és nincs-e sérülés, duzzanat vagy karcolás a testén.
• Has: nem szabad feszülnie és kedvenced nem lehet pocakos, ellenőrizd a sérüléseket ezen a területen is
• Végbélnyílás: a végbélnyílást körülvevő szőrzet legyen tiszta, ne legyen rajta nyoma bélsárnak, ellenőrizd, hogy nincs-e a macskának hasmenése vagy bélsárpangása
• Mancsok: ellenőrizd, hogy nincs-e repedés, sérülés, vágás, vagy törés a mancsokon ill. a karmokon
• Étvágy: normális esetben az állat étvágya jó, ha új macskát kapsz, tudd meg, hogy mit evett korábban, és folytasd a régi étrendet, étrend váltásakor figyelj a fokozatosságra
• Viselkedés: macskád legyen érdeklődő és éber, ne legyen túlzottan félős
• Légzés: legyen csendes és normális, ne köhögjön, ne prüszköljön, és ne ziháljon
• Mozgás: legyen élénk, ne sántítson, ne legyenek fájdalmai, ha megérintik, a fejét egyenesen kell tartania, normális esetben a földről könnyedén fel kell tudnia ugrani az asztalra
• Vér: ne legyen semmi jele vérnek
• Forrás:www.haziallat.hu

A mikrochip, illetve az általa hordozott kód az állatok legkorszerűbb és legbiztonságosabb azonosítója, amelyet az állatorvos ültet be a kutya bőre alá.

Évente több mint 10.000 házi kedvenc tűnik el Magyarországon. Sok gazdi keresi elveszett, elkóborolt kutyáját, és ugyanennyi elkóborolt kutyus keresi gazdáját. A villanyoszlopokra, buszmegállókba kirakott felhívásokat közzétevő, kutyájukat reménytelenül kereső gazdik és az ebrendészeti telepeken, menhelyeken gazdáikra váró kétségbeesett és sokszor szintén reménytelen helyzetben lévő kutyák problémáját feltétlen orvosolni szükséges.

Amellett, hogy minden gazdának a felelős állattartás legfontosabb ismérvei szerint lenne szükséges foglalkoznia, törődnie kedvencével, elengedhetetlen, hogy a kutyákat egyedi azonosításra alkalmas mikrochippel lássunk el, amennyiben ezt a tenyésztő még nem tette meg.

A mikrochip, illetve az általa hordozott kód az állatok legkorszerűbb és legbiztonságosabb azonosítója, amelyet az állatorvos ültet be a kutya bőre alá. A rizsszem méretű kapszulát az állat a későbbiek során nem észleli, semmilyen zavaró károsodást vagy problémát nem okoz. A chipben tárolt kódot bármelyik állatorvos le tudja olvasni, és a hozzá kapcsolódó adatbázissal gyakorlatilag azonnal azonosítja is a talált kutya gazdáját.

A mikrochipre utazás során is feltétlen szükség van. Az Európai Unió országaiba utazó állatok azonosításához az állatútlevél mellett kötelező a mikrochip megléte is. Ez a kötelezettség a kutyák mellett macskákra és vadászgörényekre is érvényes.

Forrás:www.haziallat.hu

Vannak olyan kutyafajták, amelyek különösen érzékenyek a parvóra, mint például a rottweiler vagy az uszkár. Ezek a fajták megfelelő védettség nélkül szinte biztos, hogy előbb-utóbb megfertőződnek a kórokozóval.

Egy beteg görény ápolása kihívásokkal teli és néha ijesztő feladat lehet. A görényeknek nagyon fontos, hogy figyelj rájuk ilyenkor és szeretgesd őket, akár csak egy sima megfázásról, akár egy súlyos, életveszélyes betegségről van szó. Ha beteg, nagyon fontos, hogy elvidd az állatorvosodhoz és konzultálj vele, mivel egy egyszerű megfázásból vagy influenzából is kialakulhat súlyos tüdőgyulladás vagy komoly kiszáradás.

Mindig konzultálj az állatorvosoddal, mielőtt úgy döntesz, hogy embereknek szánt gyógyszert, vagy állatkereskedésekben kapható, mindent gyógyszereket adsz be a görényednek. Például, az aszpirin és néhány más emberi fájdalomcsillapító halálos lehet a görények számára. Az emberi köhögésre és megfázásra kifejlesztett gyógyszerek, ha bizonyos összetevőket tartalmaznak vagy ha nem megfelelően adagolod, szintén megölhetik, vagy nagyon beteggé tehetik a görényed. Az állatorvosod meg fogja mondani, hogy melyik gyógyszer biztonságos és mekkora a megfelelő dózis. Ne tedd kockára a görényed életét azzal, hogy időt és pénzt próbálsz megspórolni!

Néhány tippet olvashattok, amik segítenek kezelni a betegségből felépülő görényeket.Minden esetben feltételezzük, hogy a görényed már volt állatorvosnál, aki megvizsgálta és felállította a diagnózist.

Néhány tipp, hogy ápold a beteg görényed:

• Tartsd a görényed meleg, kényelmes helyen, elkülönítve a többi görénytől addig, amíg meg nem gyógyul.
• Ne engedd, hogy kiszáradjon - juttass elég folyadékot a szervezetébe.
• Győzödj meg arról, hogy eleget eszik.
• Adj neki sok szeretet és figyelmet.

Tartsd a görényed meleg, kényelmes helyen, elkülönített ketrecben a többi görénytől.

Lehet, hogy a betegnek fertőző betegsége van, és a többi görényed elkaphatja. Moss meg minden közös játékot és hálóhelyet, hogy megelőzd a betegség terjedését. Mindig legyen egy külön ketreced, ha szükség van elkülönítésre. Az operációból felépülő görényeknek mindig szükségük van elkülönítő ketrecre, hogy a többiek játék közben nehogy feltépjék a sebet, vagy belekapjanak a varratba. A legtöbb beteg görénynek nyugalomra van szüksége (kivéve persze, ha te kényezteted). Ha ketrecben tartod a betegsége alatt, akkor sokkal könnyebben tudod figyelni is. A beteg vagy frissen műtött görény elbújhat a bútorok alá, hogy egyedül legyen és ezzel megnehezíti a szemmel tartást és beszennyezheti a műtéti sebet. Figyelj arra, hogy a görénynek legyen valami meleg dolog a ketrecben, amihez odabújhat. De ne tedd a görényed melegítőpárnára.

Ne engedd, hogy kiszáradjon - juttass elég folyadékot a szervezetébe.

A kiszáradást úgy tudod leellenőrizni, hogy ráncba emeled a bőrét a tarkóján, egy picit finoman meghúzod, majd elengeded a bőrt. Ha a bőr nem tér vissza a helyére, vagy ez időbe telik, akkor valószínűleg a görényed ki van száradva (az idősebb görényeknél a tapasztalat szerint lassabban tér vissza a bőr. Ezért tudd meg, hogy milyen a normális állapotában a bőr visszatérési ideje.). Úgy is le tudod ellenőrizni, ha megnézed a görényed nyelvét és ínyét, hogy mennyire nedves. Gyakran, ha ki vannak száradva, akkor a görények zavarodottak és letargikusak. Ha úgy találod, hogy a görényed ki van száradva, akkor rögtön vidd állatorvoshoz. Ha egyszer már kiszáradt a görény, nem tudja a vízhiányt pusztán ivással pótolni. Ilyenkor többnyire intravénásan vagy a bőr alá kell neki infúziót adni. Már néhány hányás vagy hasmenés is okozhat kiszáradást!

Ha a görényed egyáltalán nem akar inni, akkor megpróbálhatod fecskendővel megitatni. Nagyon óvatosnak kell lenned, mialatt ezt csinálod, mert egy legyengült vagy nagyon ellenkező állat fecskendővel történő itatása könnyen eredményezhet félrenyelést, amikor a folyadék a tüdőbe kerül és ebből akár egy nagyon súlyos tüdőgyulladás is kialakulhat.

Tölts meg egy fecskendőt vizzel, tartsd a görényt a grabancánál vagy a nyakánál fogva és lassan csepegtesd bele a szája oldalsó részébe. Először megpróbálnak ellenállni, így valószínűleg sokáig fog tartani. A beteg állapotától, korától és testtömegétől függően kell a folyadékot adagolni, átlagos esetben 3-4 óránként kb 15 milliliter folyadékot kell beadni (ha egyáltalán nem akar inni). De mindig konzultálj az állatorvosoddal, hogy a mi az a mennyiségű folyadék, amit naponta be kell adni a görényednek, hogy megelőzzétek a kiszáradását.

Győződj meg arról, hogy eleget eszik!

Ha a görényed vírusos bélgyulladásból, műtétből vagy egyéb betegségből épül fel, vagy alacsony a vércukorszintje, akkor lehet, hogy nem fog eleget enni ahhoz, hogy a szükséges testsúlyát megtartsa. Ha a görényed magától nem akar enni, akkor neked kell kézből megetetned az előírt táplálékkal vagy a megfelelő helyettesítővel.

Ha semmi mást nem akar enni, akkor érdemes húsos bébiételt adni neki (fontos megjegyezni a HÚSOS szót, mivel a görények obligált ragadozók, így a normál, csak zöldségeket, vagy gyümölcsöket tartalmazó bébiételek nem megfelelőek a számukra!). A húsos bébiétel sok kalóriát könnyen emészthető fehérjét és zsírt tartalmaz és nincsenek benne mesterséges anyagok, tartósítószerek. Jó a beteg bélnek és könnyen felszívódik. Adhatod neki ezt az eledelt összekeverve puha, áztatott görényeledellel, vagy adj Ferretvite-t a bébiételhez. Mindig melegítsd meg a bébiételt szobahőmérsékletűre, ha a hűtőből szedted ki. De mindig győződj meg az ujjaddal, hogy nem túl forróra melegítetted az ételt.

A beteg görény táplálása

A görények általában nem fognak új ételeket rögtön elfogyasztani, így először fogd meg a tarkójánál fogva és próbálj egy kis ételt kenni a szája szélére és az ínyére, hogy megízlelje. Ha egyáltalán nem akar semmit sem megenni (ami például annyit jelent, hogy például kiugrik a kezeid közül és a szájára kent ételt belekente a szőnyegbe vagy beléd, vagy úgy megrázza a fejét, hogy még a plafonon is van bébiétel, de a görényedben egy csepp sem), nyisd ki a száját és tegyél egy nagyon pici darab eledelt a szájpadlásának az elejére (de ezt nagyon óvatosan csináld, nehogy félrenyelje a bébiételt). Folyamatosan etesd ily módon a görényt, egészen addig, amíg legalább egy evőkanálnyi eledelt el nem fogyasztott (vagy akár többet is, ha hajlandó megenni) etetésenként. Megpróbálhatod fecskendővel is etetni, de arra vigyázz, hogy kellően pépes és folyékony legyen az étel, hogy átférjen a fecskendő vékony csövén és ne nyomj hirtelen sok ételt a szájába, mert megfulladhat! Éjjel-nappal három-négy óránként kell etetned. Néhány etetés után a görény már hajlandó lesz jó esetben az ujjadról lenyalogatni vagy a lassan, fecskendőből kinyomott bébiételt megenni, ílyenkor hagyd, hogy így egye és annyit egyen, amennyit ő akart. Ez segíthet, hogy felépüljön és visszanyerje a testsúlyát. A fecskendőt később fel lehet cserélni tortazacskóra is, azzal kicsit sűrűbb ételt is tudunk lassan adagolni neki.

Ha a fecskendőből vagy az ujjadról már megy a táplálás, akkor megpróbálhatjátok kiskanálból etetést is úgy, hogy kényelmesen ölbeveszed a görit, magad elé veszed a tálat is - a kiskanálba tegyél egy kevés ételt és úgy etesd. Ha elsőre nem akar abból enni, akkor egy kevéske ételt kenj a szája szélére, hogy megízlelje, miről is van szó.A kiskanál után következhet a tányérból etetés, de azt is még ölben, az a lényeg, hogy szépen fokozatosan térjünk vissza a normál étkezésre.Az etetések között mindig kínáld meg vízzel - ha kell, nedvesítsd be az ujjad és onnan hadd nyalogassa le a vizet.

Ahogy a görény egészsége és az étvágya kezd javulni, elkezdheted keverni a bébiételt, ledarált vagy nagyon apróra vágott hússal. Végül, amikor a görény már jobban érzi magát és visszanyerte a testsúlyát, vedd rá, hogy a régi ételét egye kis mennyiségben akár kézből is. Az is célravezető, ha langyos húslével kínálod és beleteszel darált, vagy apróra vágott húst. A húslevet a legtöbb görény élvezettel nyalogatja (és ez akár folyadékutánpótlásra is jó). Folyamatosan etesd a görényt bébiétellel, majd a keverékkel egészen addig, amíg véglegesen nem eszik húst. Végül a görényed ismét saját akaratából akar majd enni. A betegség alatti kézből etetés segít elnyerni a görényed bizalmát és segít abban, hogy a görényed később jobban figyeljen rád. A lényeg az, hogy fokozatosan kell tágítani a gyomrát, először mindig keveset adjunk neki és ahogy emeljük az adagot, úgy csökkentsük az étkezések számát.

Figyelem! A bébiételt, mint kiegészítő, illetve szoktató ételt ne adjuk folyamatosan fő ételként görénynek, 4 hétnél tovább. Mindamellett, hogy tápláló, sajnos nem tartalmazza azokat a vitaminokat és kiegészítőket (pl taurin), amire egy vadászgörénynek szüksége van, tehát ne ez legyen a fő elesége! Természetesen, ha kedveli, akkor egy-egy kávéskanálnyit hozzákeverhetünk az eleségéhez. Könnyen rászokhatnak és nehéz leszoktatni őket utána.

Erősítésként, érdemes adni neki Calo-pet pasztát is vagy Ferretvite-t, pontosan betartva a rajta lévő adagolási útmutatót és természetesen előtte konzultáljunk az állatorvossal, hogy ő mit javasol. (már mind a két energiát adó kiegészítő kapható itthon is).

Beszélj a görényedhez kedvesen, figyelj rá oda, akár énekelhetsz is neki.

Hülyén fogod magad érezni, hogy énekelsz egy görénynek, de érdemes. A beteg görény depressziós vagy levert lehet, mivel sokáig egyedül van a ketrecében. Gyakran vedd fel, kedveskedj neki, becézd lágy szavakkal. Az egyik amerikai gazdi görénye kritikus állapotban volt egy vírusos bélgyulladás miatt és énekelt neki úgy, hogy a nevét a dalszövegbe tette. Minden egyes alkalommal, amikor hallotta énekelni és meghallotta a nevét, felemelte a fejét, hogy megnézze mi történik. Ezáltal akkor is kapcsolatban tudott vele maradni, míg a vacsorát főzött, vagy mással volt elfoglalva. Tedd a ketrecet is központi helyre a házban, ne különítsd el. A görények szociális állatok és szükségük van arra, hogy érezzék, részt vesznek mások tevékenységében (mind a családodéban, mind a tiédben).

Forrás:www.haziallat.hu

Nemcsak az emberek, hanem az állatok is nehezen viselik az időjárás szélsőséges megnyilvánulásait, akár hőmérsékletről, páratartalomról vagy légmozgásról legyen szó.

Az időjárásváltozás és a keringés viszonyát régóta ismerjük, ilyenkor gyakran rossz a közérzetünk, magas vagy éppen alacsony a vérnyomásunk, gyermekeink élénkebbek vagy éppen aluszékonyabbak és sorolhatnánk tovább a kellemetlenségeket. Nemcsak az emberek, hanem az állatok is nehezen viselik az időjárás szélsőséges megnyilvánulásait, akár hőmérsékletről, páratartalomról vagy légmozgásról legyen szó.

Hogyan hatnak a frontok?

Kedvenceink szervezete többé-kevésbé érzékeny a fronthatásokra. Ezek a frontok főként az állatok vegetatív idegrendszerére hatnak. Ez szimpatikus és paraszimpatikus részből áll. Az előbbi az ún. készenléti, az utóbbi az ún. nyugalmi, amely többek között a tartalékok gyűjtéséért felel.

A melegfrontot kísérő páratartalom emelkedés, illetve légnyomás csökkenés hatására a szimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Ennek következtében fokozódik állataink anyagcseréje, emelkedik vérnyomásuk, szaporábban ver a szívük. Cukorbeteg állatainknak emelkedik a vércukorszintje. Ez fokozott odafigyelést igényel. A szívbeteg kutyák nehézlégzése fokozódik, a vérben emelkedik fehérvérsejtek száma, növekszik a kalcium, viszont csökken a káliumtartalom.

A hidegfrontot kísérő páratartalom csökkenés és légnyomás emelkedés hatására a paraszimpatikus idegrendszer izgalma fokozódik. A szív működése gyengül, a vérnyomás csökken. Szemben a melegfronttal, ilyenkor a gyulladásos eredetű megbetegedések háttérbe szorulnak. Csökken a vércukorérték, erősödnek a reumás eredetű fájdalmak. Különösen az idős állatok gerinc és ízületi bántalmai kerülnek előtérbe. Növekszik a görcskészség, az epilepsziás állatok jelezhetik az idő változását. Fokozódik a trombóziskészség, az asztmás állatok állapota rosszabbodhat. Hidegfront esetén fokozottabban jelentkezhetnek emésztőszervi panaszok, kólika.

A kettős fronthatás

Magyarország sajátossága a kettős fronthatás. A frontok közül ez a legmegterhelőbb az élőlények számára, ilyenkor a leírt panaszok keverten hatványozódva jelentkezhetnek. Ilyenkor a mentők megerősítik készültségüket, mivel a szokásosnál lényegesen többször kell segítséget nyújtaniuk infarktus, epilepsziás roham, váratlanul megindult szülés, depressziós cselekmények miatt. Így ne csodálkozzunk, ha kedvencünk is szokatlanul viselkedik frontos időben. Főként az idős, vagy beteg, legyengült immunrendszerű állat igényel fokozott törődést, esetleg állatorvosi felügyeletet.

A helyes táplálkozás, a helyes tartás és az immunrendszer erősítése segíthet megelőzni a fronttal járó kellemetlenségeket.

Forrás:www.haziallat.hu

Az alapítvány célja elsősorban védett madarak állatorvosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása, gyógyulásuk után a szabad természetbe való visszahelyezése.

A természetes sérüléseken, fertőzéseken túl az emberi tevékenységek következtében - mérgezések, országúti károk, orvvadászat, stb. - sok madár szenved olyan sérülést, amelyből megfelelő körülmények között megmenthetők. A madarak gyógykezelése szervezett körülmények között 1991 óta a Hortobágyi Nemzeti Park által a Tiszafüred-Kócsújfalu határában működtetett madár repatriáló állomáson kezdődött, melynek intenzív osztályát 1999-ben Hortobágyon berendezett Madárkórházban alakították ki, mely 2006-tól uniós támogatással létrehozott Madárparkban működik. Ide az ország minden részéből érkeznek sérült, beteg, védett, fokozottan védett madarak, melyek - túlnyomó részt sebészeti - állatorvosi ellátása, utókezelése és teljes gyógyulása után nagyrészükben visszavadításra kerülnek. A maradandó károsodást szenvedett, a természetbe való visszahelyezésre alkalmatlan egyedek tenyésztése, zárt téri szaporítása, tartása is a telepen történik.

A Hortobágyi Nemzeti Park által működtetett Górés telep funkciójának megfelelő zavartalanságát eldugottsága és nehéz megközelíthetősége biztosítja. Ugyanakkor a Hortobágyhoz való viszonylag nagy, 25 km-es távolsága miatt - melyből 5 km az év egy részében járhatatlan földút - az állatorvos számára a kijutás komoly gondot, pénzt, időt, fáradságot jelentett. A bekerült madarak azonnali állategészségügyi ellátása röntgent, műtőt és laborhátteret, valamint szakszerű, folyamatos állatorvosi felügyelettel történő utókezelést igényel. Ez utóbbi napi többszöri, sokszor éjszakai állatorvosi jelenlétet feltétételez, mely a telep távolsága és az útviszonyok függvényében, az év jelentős részében való megközelíthetetlensége miatt lehetetlen. Ezért szükséges a bekerült madarak vizsgálatait, műtéteit, utókezelését közeli, elérhető helyen, állatkórházi körülmények között végezni.

A vadmadarak és vadonélő emlősök kezelése és a velük való bánásmód megfelelő gyakorlatot igényel. Az állat gyógyulási esélyeit alapvetően meghatározza a kezeléssel és elhelyezéssel járó stresszállapot. Az emberhez nem szokott állat megfogásával is olykor elhulláshoz vezető izgalmi állapotba kerülhet. Mivel a kézre került madarak nagy része baleseti sérült, röntgenezésük mindenképpen szükséges, melyet általában műtét követ. Akár röntgenre, akár műtétre való szállítgatásuk jelentősen csökkenti túlélési esélyüket. Sajnos a nagy sasok (réti sas, parlagi sas) erre fokozottan érzékenyek, több madár pusztult már el emiatt. Az állatok minél kevesebb stresszel járó kezeléséhez és a szakszerű munkavégzéshez megfelelő műtő, röntgen, laborhelyiség kialakítása és berendezése szükséges. Ugyanilyen fontos a kezelt madarak megfelelő elhelyezése, meleg, fűthető volierekben, különös tekintettel a súlyosan sérült, sokkos állapotban lévő, és műtét után ébredező madarakra. Ezek naponta többszöri, sokszor éjszakai állatorvosi ellenőrzést, kezelést, folyamatos felügyeletet igényelnek.

Az alapítvány által 2002 nyara óta működtetett Madármentő Kiállítás Hortobágy egyik érdekes turisztikai látványossága, mely 2006-ban madárparkkal bővült. Létrehozásával a madárkórház tevékenységét megismerni akaró, állatbarát és természetkedvelő érdeklődők, óvodai-iskolai csoportok, szakemberek igényeit igyekszünk kielégíteni. Újszerű ötletekkel, egyedi, diorámás preparátumokkal, poszterekkel, fotókkal, eredeti röntgenképekkel, laborleletekkel, újságcikkekkel, sok videó anyaggal, és ipari kamerákon keresztül élő közvetítéssel, megfelelő szakvezetés mellett, a látogató nemcsak a madárkórház tevékenységébe tekinthet be, hanem megismerkedhet azokkal a lehetőségekkel, melyekkel a természetben járva sérült, beteg madarakon segíthet, felismerheti az egyes életközösségeket fenyegető veszélyforrásokat és a megelőzés lehetőségeit.

A madárkórház látogatható, de a műtőbe, a laborba higiéniai okokból nem kívánatos a belépés. Ezt teszi lehetővé a látványkórház, ahol egyirányban átlátható, hangszigetelt üvegablakokon át a látogatók betekinthetnek a lábadozó madarakhoz és a műtőbe is. A röpdékben megtekinthetők a kezelt páciensek, de a betegek egy részének gyógyulását is zavarja a látogatóforgalom. A látványkórház olyan példa értékű, hiánypótló megoldás, mely mindezeket lehetővé teszi, anélkül, hogy zavarná a munkát, vagy a betegeket.

Forrás:www.haziallat.hu

Az étvágytalanság, ingerlékenység vagy fokozott visszahúzódás, az abnormálisan nagy pihenésigény, a túlzott szomjúság vagy épp ellenkezőleg a szomjúság teljes elmaradása, hasmenés, székrekedés, nehéz, fájdalmas vizelés mind-mind vészjelek.

Aki a macskáját jól ismeri és figyelmesen foglalkozik vele (együtt alszik, eszik, mókázik kedvencével), az észrevesz minden apró változást, legyen az fizikai vagy viselkedésbeli, aminek felismerésekor tudja mit kell tenni. Természetesen, nem a pontos diagnózis felállításáról van szó, hanem arról, hogy adott vészjelek esetén el tudja dönteni, hogy állatorvoshoz kell-e fordulni vagy csak békén kell hagyni a cicust, hogy kipihenhesse magát.

Mik a vészjelek?

Az étvágytalanság, ingerlékenység vagy fokozott visszahúzódás, az abnormálisan nagy pihenésigény, a túlzott szomjúság vagy épp ellenkezőleg a szomjúság teljes elmaradása, hasmenés, székrekedés, nehéz, fájdalmas vizelés mind-mind vészjelek. Ha valamilyen komolyabb baj van, akkor az állat hőmérséklete többnyire magas vagy alacsony. A macska normális testhőmérséklete 38-38,5 °C, ha e fölé emelkedik vagy csökken a testhőmérséklet azonnal forduljunk állatorvoshoz. A hőmérőzést a cicus végbelén keresztül végezzük. Mivel nem nagyon fogja szeretni ezt a műveletet, nem árt ha óvatosan a vállánál és a mellső lábánál lefogjuk. Erre azért is van szükség, mert ha ficánkol a macsesz, akkor a lázmérő könnyen kicsúszhat vagy eltörhet. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, inkább bízzuk az állatorvosra.

Forrás:www.haziallat.hu

Ha akvaristák vagyunk, törekedjünk mindig az optimális környezeti tényezőket biztosítani halainknak, különben tömeges megbetegedésekre és elhullásokra számíthatunk...

A hal „rossz” tulajdonsága, hogy nem mondja, mi fáj neki - igaz ezzel minden állat így van… Ezért aztán nem könnyű kideríteni mi baja és orvosolni azt. Persze vannak egyértelmű jelek, amelyek csak egy-egy bizonyos betegségnél jelentkeznek, vannak azonban olyan általános tünetek is, amelyek csak arra hívják fel a figyelmet, hogy valami nincs rendben az uszonyossal. Az sem könnyíti meg az akvarista életét, hogy a betegségek egy részénél a tünetek szinte egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, más esetben pedig csak lassan fejlődnek ki.

Milyen tünetekre figyeljünk?

Általános, betegségre utaló tünetek: opálos szem, szapora légzőmozgás, elálló kopoltyúfedő, homályos, nyálkás és szakadozott úszók, test foltosodása. Továbbá általános tünet a magatartás megváltozása is (erre figyelnek fel legtöbbször a haltartók): lelassul az úszás, bizonytalanná válik, illetve a hal furcsa mozgásba kezd (hintázik, cikázik).

Betegségek tünetei:

• Hasvízkór: haspuffadás, bőrpír és fekélyesedés, végbél pirosas elszíneződése, esetleg kitüremkedése, általános vizenyősödés és szemdülledés, bélgyulladás.
• Úszóhólyag-gyulladás: végbél kipirosodik és mozgászavar figyelhető meg.
• Kopoltyúférgesség: pipálás és halvány kopoltyú.
• Hámférgesség: bőrpír, fehér szemcsék a bőrön, vakaródzás.
• Darakór: halvány kopoltyú, fehér szemcsék a bőrön, vakaródzás, esetenként pipálás.
• Táplálkozási ártalom: haspuffadás, halvány bőr, végbél kipirosodása, bélgyulladás, esetleg mozgászavarok.
• Mechanikai sérülés: bőrpír, fekélyek a bőrön, mozgászavarok.
• Mérgezés: halvány bőr, mozgászavarok, pipálás.
• Oxigénhiány: halvány bőr és kopoltyú, pipálás.
• Forrás:www.haziallat.hu

Minden műtétre kerülő beteget a rá egyedileg megszabott módon kell elaltatni. Más-más módon nyugtathatók az idős, beteg vagy a nagyon fiatal állatok.

Kedvenceinken végzett sebészi beavatkozások nagy része olyan fájdalommal jár, amit hatékonyan csillapítanunk kell. Ennek egyik leggyakrabban alkalmazott módja az általános érzéstelenítés, más néven altatás. A gazdiknál ez a fogalom gyakran ijesztő mögöttes tartalommal bír. Kedvencük elvesztésétől való félelmük teljes mértékben érthető. A mi feladatunk az altatási kockázat felmérése és minimalizálása, hogy garantálhassuk, az elaltatott állat biztonsággal felébred. Ha helyesen járunk el, akkor a humán altatások során tapasztalható altatási kockázatot érjük el, amely kb. 1:10 000.

Fő a biztonság!

Az alábbiakban néhány mondatban összefoglalom, mit lehet tenni műtét előtt és alatt, hogy a biztonság a lehető legnagyobb legyen.
Minden műtétre kerülő beteget a rá egyedileg megszabott módon kell elaltatni. Más-más módon nyugtathatók az idős, beteg, vagy a nagyon fiatal állatok. Az altatási kockázat felmérésében, az altatási módszer kiválasztásában a műtét előtti kivizsgálás nyújt segítséget. Ezt minden nagyobb beavatkozás előtt érdemes elvégezni. Nyolc éves, vagy annál idősebb betegnél, valamint egyes fajták egyedeinél kötelezően végzünk kivizsgálást. Természetesen a fiatalabb egyedek is kivizsgálhatók a gazdi kérésére.

A kivizsgálás fizikális vizsgálatból, vérvételből, EKG vizsgálatból, szívultrahangos vizsgálatból áll. Aki igényli, hasűri ultrahangos vizsgálatot is elvégzünk kedvencénél  -  ajándékként.

Az előzetes vizsgálat azért is előnyös, mert egyes betegségek rejtve fejlődnek, klinikai vizsgálatokkal azonban már kimutathatók. Sok állatot sikerült már megmentenünk úgy, hogy egy ilyen "véletlen" kivizsgálás során derült ki betegsége, és így időben beavatkozhattunk. Ezért is kapcsoljuk a kivizsgáláshoz a hasűri ultrahangot például egy olyan idős állat esetén, amelynél csak fogkövet tervezünk eltávolítani.

Fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat: a kórelőzmény alapos kikérdezésétől az állat alapos átnézéséig, áttapintásáig tart. Ezt követi a vérvétel. A vérvizsgálat eredményéből az egyes szervek állapotára lehet következtetni, ezek megfelelő működése az altatás előfeltétele. A vérvizsgálatból sokrétű következtetés vonható le. Csak egy példát szeretnék a szemléltetés kedvéért bemutatni. Bizonyos májbetegségek rejtetten fejlődnek, semmiféle tünetük sincsen. A vér analízise azonban segíthet kiszűrni a rendellenességet. Ha a szervezetet stressz éri   - ilyen pl. egy altatás is -,  lelassul működése. A máj feladatai közé tartozik az altatószer lebontása is. A rosszabb hatékonysággal működő szerv kevesebb anyagot képes lebontani, tehát sokkal kisebb mennyiségű, illetve csak kímélőbb összetételű altatószer adható. A keringés elbírálására szolgál a szív EKG és ultrahangos vizsgálata. Az altatás során a keringés szerveire is fokozott terhelés hárul, ezért e szervrendszer teherbírásának műtét előtti megítélése nagyon fontos. A tüdő is fokozott igénybevételnek van kitéve a műtét során, ezért e szerv rendellenességének gyanúja esetén mellkasi röntgent is készítünk. Az összes vizsgálat közös kiértékelése után döntünk az egyed altathatóságáról. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyon kevés állatot nem minősítünk altathatónak. Rendszeresen operálunk biztonsággal 15-16 éves súlyos szívbeteg ebeket is, ez esetben azonban az altatási protokollt még fokozottabb körültekintéssel kell végezni.

A biztonságos műtéti altatást szolgálják: az egyedre lebontott, kivizsgálás során kialakított altatási protokoll, a magas szintű technika alkalmazása az altató és lélegeztető gépeknél, lehető legtöbb életfunkciót figyelő berendezés használata. A legbiztonságosabban akkor altatunk, ha teljes mértékben kontrollálhatjuk az élő szervezet minél több életfunkcióját. E téma sokrétűsége miatt csak egy példát említenék. Egy idős szívinfarktusos kutya gennyes méhét el kellett távolítani. Az előzetes vizsgálatok eredményei alapján legszívesebben altathatatlannak minősítettük volna a beteget, de az életmentő beavatkozást el kellett végeznünk. Az altatás a következőképpen zajlott: a légzést gyógyszerekkel leállítottuk, altatógéppel automatikusan lélegeztettük az állatot, ellenőriztük a vér oxigéntartalmát, a nagy erekben a vérnyomást, folyamatosan EKG-val figyeltük a szívműködést. Az altatószert a belégzett gázba kevertük. A gennyes méhet komplikáció nélkül eltávolítottuk és az ébresztés sikeresen megtörtént.

Következtetésképpen talán azt lehet kijelenteni, hogy nagyon kevés az altathatatlan beteg, csak a megfelelő módot kell kiválasztani. Egy minimális altatási kockázatot azonban a legnagyobb körültekintéssel sem lehet kizárni.

Forrás:www.haziallat.hu

Egyszer figyeltem, ahogy a nyolc görényem együtt játszik a nappaliban, amikor a szemetes kinn az utcán leejtett egy kukát a földre – iszonyatos hangja volt! Én felugrottam, hét görény pedig szanaszéjjel futott és elrejtőztek. A nyolcadik, Bobbin viszont állt a szoba közepén zavarodottan, mintha csak azt kérdezte volna: „Hé! Hová ment mindenki?” Ekkor tudtam meg, hogy Bobbin süket, ami sajnos gyakori a görényeknél.

A mintázattal köthető össze

A görényeknél a süketséget általában egy genetikai hiba, a Waardenburg szindróma okozza, ami a belső fülben halláscsökkenést vagy a hallás nem megfelelő kifejlődését eredményezi. Azoknál a görényeknél, akiknek Waardenburg szindrómájuk van, a süketség genetikusan a fejen lévő fehér mintázattal kötődik össze. Általánosságban, ez azokat a görényeket érinti, akiknek sávos mintázatuk van (egy fehér sáv fut végig a homloktól a két fül között, le a nyak hátulján egészen a vállig és fehér partedlijük van) és a panda mintázatúaknak (fehér fej és partedli, maszk nélkül). A sávos és a panda mintázatú görények kb. 75% süket.

A Waardenburg szindróma a fekete szemű fehéreknél is előfordulhat, mint amilyen Bobbin is. (Az albínó görényeknek – vörös szemű fehérek – abnormálisan gyenge a hallásuk a középső és a belső fülükben is, elég nehezen hallanak, de általában nem süketek) Sajnos a fekete szemű fehérek, a sávos és a panda görények különleges mintázata nagyon keresetté teszik őket, és a tenyésztők nem mindig tesztelik le a görényeiket a süketségre, így nagyon nehéz megállapítani és kiszúrni ezt a problémát.

A Waardenburg szindrómát Amerikában a beltenyésztettség miatt 75%-ra, míg Európában ezt csak 10%-ra becsülik. Ehhez a szindrómához igen sokszor társul fejdeformitás, farkastorok és nyúlajak, így az ezzel született kölykök sokszor meg sem élik a tenyészérettséget, de ilyen esetről nem is igen tudunk.

Hogyan lehet megállapítani a süketséget?

Azt megállapítani, hogy a görényed süket-e, mindenekelőtt szakértelmet és sok megfigyelést kíván, mivel a halló görények sem reagálnak minden hangra.

Bár-, a süket görényeknek van néhány jellemvonása, ami segíti a diagnózist: könnyen megijedhetnek, ha hátulról közelíted meg őket, és gyakran zajosabbak, mint a halló társaik. Amikor a süket görények megijednek, gyakran fejezik ki a meglepetésüket sikítással.

Minden görény érzékeny a mozgásra és a rezgésre, így ha összeütöd a tenyereidet vagy dobbantasz egyet, hogy megállapítsd a süketséget, a görényed akkor is reagálhat a tested mozgására, vagy a levegő és a föld vibrációjára, ha nem hall. A kedvenc otthoni tesztem, hogy beviszem a görényekhez a szobába a porszívót, megállok úgy, hogy ne lássanak, és utána bekapcsolom. A legtöbb esetben a halló görények elmenekülnek (vagy megtámadják a porszívót), a süket görény pedig csodálkozni fog, hogy a többiek miért hagyták ott!

Vannak azonban tudományos tesztek is, hogy megállapítsák a süketséget. A BAER- vagy BAEP-tesztek nagyon hasznosak a görények süketségének meghatározásához. Ezeket a teszteket felelősségteljes dalmatatenyésztők végeztetik el az almaikon, hogy megállapítsák, mely kutyájuk süket. A művelet teljesen fájdalommentes és nincs szükség se nyugtatóra, se altatóra. A teszt az elektromos aktivitást kutatja a belső fül és az agy között, ugyanúgy, ahogy az antenna keresi a rádiójeleket, vagy az EKG keresi a szív elektromos aktivitását. Elektródákat helyeznek fel a fül köré és a fejre és az elektródák képeket küldenek a hallásról a komputerre. Ha hullámvonalat látnak a képernyőn, akkor az jelzi, hogy az agy és a belső fül között van kapcsolat. Ha süket a görény, akkor csak egy egyenes vonal látható.

Kihívások és jutalmak

A süket görényeknek lehetnek viselkedésbeli és nevelési problémáik. A süket anyák hajlamosabbak megsebesíteni a kölykeiket, mert nem hallják, amikor azok felsírnak. Úgy tűnik, hogy a harapásra is hajlamosabbak, mert könnyen megijedhetnek, és rögtön megpróbálják megvédeni magukat. Ezen felül nehezebben is taníthatóak, mert nem fognak reagálni a szóbeli parancsaidra. A felelősségteljes tenyésztőknek jobban oda kell figyelniük azoknak a mintás görényeknek a tenyésztésére, amelyek nem hordozzák a hallásproblémákat, mert a süket görények viselkedése kihívások elé állítja a görénytartókat – főleg a kezdőket. A süket görények reagálni fognak a sok szeretetre és törődésre, akár még taníthatóak is kézjelekkel. Van néhány süket görényem, és egyikük sem törődik azzal, hogy ők nem hallanak. Misty, a süket sávos mintázatú görényem, az alfa (vezér) görény a háztartásomban – 10 másik görény felett! Szeret játszani, ugrálni, elbújni, enni, szimatolni és odabújni a halló barátaihoz.

A pigmentáció-hallás kapcsolat…

Egy holland szemész orvos P. J. Waardenburg volt az első, aki észrevette a kapcsolatot a pigmentáció és a hallási problémák között. Waardenburg szindróma ugyanúgy jelentkezhet embereken is, mint ahogy görényeken, kutyákon, macskákon, egereken és más állatokon. A különböző szemszínű embereknek gyakran vannak hallási problémáik. Azoknak az embereknek, akiknek Waardenburg szindrómájuk van, gyakran van egy fehér sáv a hajukban, és idő előtt megőszülhetnek.

Forrás:www.haziallat.hu

Séta közben lemarad a kutyus? Utálja a lépcsőt, esetleg biceg? Valószínűleg fájnak az izületei. Szerencsére ez a betegség jól kezelhető, a kutya közérzete javítható.Mennyivel egyszerűbb lenne minden, ha kedvencünk beszélni tudna. De sajnos nem tud. Így azt sem tudja elmondani, ha fájdalmas a szaladgálás, vagy az, ha fel kell menni a lépcsőn. Ezért nekünk kell felismerni a fájdalom első jeleit, például azt, hogy nem szívesen mozog.

A kedvetlenség, a bicegés vagy a sántítás is az izületgyulladás (osteoarthritis) kezdeti tünete lehet. Fontos a korai felismerés és gyógyítás. Lássuk, mik az árulkodó jelek!

• A kutya vonakodik a sétától, a kocsiba való beugrástól, a lépcsőjárástól, ugrálástól vagy játéktól
• Biceg vagy sántít
• Séta közben lemaradozik
• Fekvő vagy ülő helyzetből nehezen áll fel
• Fájó testrészét nézegeti, nyalogatja
• Simogatáskor nyüszítéssel, ugatással jelzi a fájdalmat
• Személyisége megváltozik, túl csendes vagy agresszív lesz és ellenáll az érintésnek
• A hideg, a hirtelen időjárás-változás, vagy a több mozgás a tüneteket súlyosbítja és jobban felismerhetővé teszi
• A tünetek reggel súlyosabbak, majd lassan az izület bejáródik

Ha bármelyik tünetet észleljük kutyánkon azonnal vigyük állatorvoshoz. Hiszen az izületgyulladás épp annyira fáj ebünknek, mint nekünk, embereknek! A gyors felismerés azért is fontos, mert minél korábban derül fény a problémára, annál könnyebben és hatékonyabban gyógyítható.

Az izületgyulladás kezelése

Megfelelő diétával elérhetjük, hogy a kutya ne legyen annyira túlsúlyos, hogy az már izületeinek rovására menjen. Az izületgyulladások által okozott folyamatos fájdalom tüneti kezelést igényel, azaz gyulladás- és fájdalomcsillapító készítménnyel kezeljük az állatot. Ha a kutya nem érez fájdalmat, sokkal jobb lesz a közérzete, és életminősége is javul. Az állat mozgásának javulását pedig szakember által megmutatott gyakorlatok elvégeztetésével gyorsíthatjuk.

Rimadyl és Nutradyl, a tökéletes párosítás

A Rimadyl ízesített, gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatású nem-szteroid gyógyszer, amely porcvédő hatással is rendelkezik. A Rimadyl finom, gyors és egyszerű megoldás a gazdinak és kedvencének egyaránt az izületi elváltozások (arthrosisok) mindennapos kezelésére. A Rimadyl alkalmazásának további előnyei:

• A kutyák önként, azonnal elfogyasztják, akkor is, ha nem táplálékba keverve kapják!
• A megfelelő terápiás dózis biztonságosan ellenőrizhető!
• A tulajdonosok szerint az ízesített tablettát könnyebb alkalmazni, mint a szuszpenziót!
• Gyors fájdalomcsillapítás és gyulladásgátlás!
• Igazoltan porcvédő hatású! 
• Biztonságosság a hosszan tartó adagolás során is!

A Nutradyl olyan táplálékkiegészítő, amely Rimadyllal egyidejűleg alkalmazható. A porc számára fontos anyagok révén biztosítja a kutya izületi porcának tartós egészségét. A Nutradyl az új-zélandi zöldkagyló kivonatából származó, az omega-3 csoportba tartozó, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, melyek segítenek az igénybevett és fájdalmas izület mozgékonyságát fenntartani és az izület tartós egészségét biztosítani.

A glükózamin és kondroitin a glükoz-aminoglikán (GAG) szintézis előanyagai. Ha a Nutradylt a Rimadyl tablettával együtt adjuk, a GAG-aktivitás fokozódik. A Nutradyl előbb említett fontos hatóanyagait a Perna cabaliculus új-zélandi zöldkagylóból hideg eljárással vonták ki, ezzel megőrizve az alkotóelemek értékes összetevőit.

A Nutradyl tabletta alkalmazásának előnyei:

Az izületgyulladások hatékonyan megelőzhetők például gyorsan növő fajták, fokozott mozgásigényű és nagytestű kutyák esetében. A készítmény a Rimadyllal együtt a már kialakult izületgyulladások kezelésére is alkalmas.

Forrás:www.haziallat.hu